A szemantikus HTML nem más, mint a HTML tagok jelentésének betartása, rendeltetésszerű használata. Például, egy bekezdést nem használunk fel menü kialakításához.

Azért fontos ez, mert a keresőgépek, automatikus katalógusok, HTML értelmezők ez alapján tudják kategorizálni az oldal tartalmait. Például egy felolvasóprogram egy címsort ki tud emelni felolvasás közben is, vagy egy keresőgép tud idézetekre keresni egy bizonyos szerzőtől, ha jól meg van formázva a HTML.

A gyakrabban előforduló hibákkal szemben néhány jó megközelítés:

  • A címsorokat a <h*> elemekkel adjuk meg, úgy ahogy a tartalom strukturálódik; a <h1>-el kezdjük, ez az oldal címe, majd jönnek a továbbiak
  • Az oldalnak egyedi címet adunk a fejlécben (title): az egész webhely címe + oldal címe).
  • A bekezdések szövegeit <p> elemekbe tagoljuk, az új bekezdésnél nem csak a kurzort visszük új sorba egy <br> elemmel, hanem valóban jelezzük a bekezdés végét és egy új kezdetét.
  • A különböző listákat a lista elemekkel definiáljuk. (<ul>, <ol>, <dl>). Talán nem triviális, de a menüket is <ul>, <li> elemmel érdemes megadni. (A menüpontok is egyfajta listát jelentenek.)
  • Ide tartozik még, hogy a HTML 5 tovább erősíti a szemantikus HTML kialakítás lehetőségeit. Ezekről később lesz szó, pl. a 2.4.7 fejezetben.