Jelenlegi hely

1.2.6. Webcím (URL)

A webcím, más néven URL (amely a Uniform Resource Locator, vagyis egységes erőforrás-azonosító rövidítése), az Interneten megtalálható bizonyos erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe. Először Tim Berners-Lee alkotta meg a World Wide Weben való használatra. A jelenleg használt formátumot részletesen leírja az IETF RFC 17381 szabványa.

A webcím az Internet történetének alapvető újítása. Egyetlen címben összefoglalja a dokumentum megtalálásához szükséges négy alapvető információt:

  • a protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk;
  • a szóban forgó gép vagy tartomány nevét;
  • a hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen;
  • a fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül.

Egy tipikus, egyszerű webcím így néz ki:

http://hu.wikipedia.org:80/wiki

Ennek részei:

  • A http határozza meg a használandó protokollt. A protokoll neve után kettőspont (:) írandó.
  • A hu.wikipedia.org adja meg a célgép tartománynevét. Ez elé két perjel (//) írandó.
  • A 80 adja meg a célgép azon hálózati portszámát, amin kérésünket várja; ez elé kettőspont (:) írandó. Ezt a részt gyakran teljesen elhagyhatjuk, például esetünkben a HTTP protokoll alapértelmezett portszáma a 80.
  • A /wiki/Bit a kért elérési út a célgépen. Ez a rész mindig a per-jellel (/) kezdődik.

A legtöbb böngésző nem is igényli, hogy a http:// részt begépeljük egy weblap eléréséhez, hiszen az esetek döntő többségében úgyis ezt használjuk. Egyszerűen begépelhetjük a lap címét, például: hu.wikipedia.org/wiki/Bit. A címlap megtekintéséhez általában elég a tartomány nevét beírni, például hu.wikipedia.org.

A webcímek egyéb részeket is tartalmazhatnak, http esetében például az elérési út után, egy kérdőjel (?) mögé helyezve keresési kérdés szerepelhet, ami egy get metódusú HTML űrlapból vagy speciális módon összeállított hiperhivatkozásból származik. Az elérési út után, attól egy kettős kereszttel (#) elválasztva szerepelhet a hiperszöveg egy részére hivatkozó azonosító. Ez az azonosító nem része a webcímnek, de gyakran szerepel vele kapcsolatban.

Példák:

http://hu.wikipedia.org/w/wiki.phtml?title=Bit&action=history
http://hu.wikipedia.org/wiki/1999#Események

A webcím az URI egy olyan fajtája, ahol az azonosítás a dokumentum helye alapján történik.

Ha egy weblapot egyértelműen meghatároz egy webcím, akkor rá mutató hivatkozást hozhatunk létre. Ez a helyzet nem mindig áll fenn, pl. egy menüpont megváltoztathatja a lapon belül az egyik keret tartalmát anélkül, hogy ennek az új kombinációnak külön webcíme lenne. Ezen kívül egy weblap függhet ideiglenesen tárolt információtól is. Még ha van is egy weblapnak vagy keretnek önálló webcíme, ez nem mindig nyilvánvaló annak a számára, aki rá mutató hivatkozást kíván létrehozni. Egy keret webcíme nem látszik a címsávban, és létrehozható címsáv nélküli ablak is. A webcím ilyenkor a lap forrása, illetve egyes részeinek „tulajdonsága” alapján meghatározható.

Azon kívül, hogy rá mutató hivatkozást hozzunk létre, egyéb okokból is kíváncsiak lehetünk egy lap webcímére: ha tartalmát önállóan akarjuk megjeleníteni, illetve, ha bizonyos megszorításokat (eszköztár nélküli, vagy kicsi, méretezhetetlen ablak) meg akarunk kerülni.