Jelenlegi hely

Utolsó változások

2.3. Címsorok és formázásuk

A címek a h1, h2, h3, h4, h5 és h6 tagok segítségével adhatók meg. h1 a legnagyobb (legfelsőbb szintű) címet jelenti, h6 pedig a legkisebbet. (Általában egy oldalon 2-4 szintet indokolt alkalmazni, ekkor pl. a h1, h2, h3 és h4 alkalmazható.) A következő példa bemutatja a címek szokásos strukturálását.

2.2.6. Validátor

A CSS kód ellenőrzésére az online is használható W3C CSS Validation Service egy nagyon jó eszköz. Arra azért figyelni kell, hogy csak érvényes HTML kóddal lehet a CSS érvényességét vizsgálni.

2.2.2. Hol legyenek a stílusdefiníciók?

A stílus információkat háromféle módon rendelhetjük hozzá a HTML dokumentumunkhoz. Célszerű azonban éles környezetben a külső stíluslapokat alkalmazni.

Külső stíluslap

A külső stíluslap alkalmazása a legideálisabb eset. Ekkor a HTML állomány az oldal informatív részét tartalmazza, a külső CSS állomány pedig összegyűjtve a megjelenítésre vonatkozó formázásokat.

A HTML oldalhoz a head elemben elhelyezett <link> tag segítségével csatolhatunk külső CSS állományt:

2.1.7. Tag tulajdonságok

A tagok tartalmazhatnak tulajdonságokat (más néven attribútumokat, jellemzőket) is. Ezek a jellemzők járulékos információk az elem egészére nézve.

Az img tag segítségével képet tudunk az oldalunkkal beilleszteni. Ehhez azonban meg kell mondanunk, hogy hol találja a böngésző a kép állományt. Például, ha szeretnénk egy logót (logo.png) megjeleníteni a weboldalunkon, a következő szöveget kell begépelnünk:

<img src="logo.png">

2.1.1. Mi az a HTML?

  • A HTML a Hyper Text Markup Language rövidítése
  • A HTML állomány egyszerű szövegállomány, amely rövid jelölő tagokat tartalmaz
  • A jelölő tagok alapján tudja a böngésző, hogyan kell megjelenítenie az oldalt
  • A HTML állomány html kiterjesztéssel rendelkezik
  • A HTML állományt egyszerű szöveges (editor) programokkal (pl. Jegyzettömb) is létrehozhatunk

2.1. HTML alapok

A HTML nyelv az az alap, amivel minden webfejlesztőnek először meg kell ismerni, és alaposan tisztában kell lenni. Ez a fejezet segítséget ad a HTML lehetőségeinek megismeréséhez, de több nyelvi elem bemutatásától is eltekint. Ennek főbb okai:

1.4. A fejlesztőkörnyezet kialakítása

Általános esetben a szerverkörnyezet kialakítása a rendszergazda feladatköréhez tartozik, mégis fontos, hogy alapszinten átlássuk a feladatokat, lehetőségeket.

Másrészt a saját fejlesztői gépünkön alkalmazott szoftverek is nagyban befolyásolják a munkánkat, így erről is ejtünk néhány szót.

1.3. A tervezés folyamata

Mint minden mérnöki feladat, a webfejlesztés sem képzelhető el tervezés nélkül egy bizonyos méret felett. Először is tisztáznunk kell a céljainkat.

1.2.3. Virtuális szerver

A hagyományos osztott webtárhelyek helyett egyre népszerűbb megoldás a virtuális szerver alkalmazása.

Oldalak