Jelenlegi hely

Utolsó változások

3.2. PHP alapok

A PHP (PHP: Hypertext Preprocessor) erőteljes szerver-oldali szkriptnyelv, jól alkalmazható dinamikus és interaktív weboldalak elkészítéséhez. A versenytársakkal szemben (mint például az ASP) széles körben alkalmazott és alkalmazható, szabad és hatékony alternatíva.

A PHP használata esetén a PHP kódot közvetlenül a HTML kódba ágyazhatjuk be. A nyelv szintaxisa nagyon hasonlít a C/C++, Java, Javascript vagy Perl nyelvekhez. Leggyakrabban az Apache webszerverrel használjuk együtt különböző operációs rendszerek alatt.

3.1.5. Karakterkódolás: Használjunk mindenhol UTF-8-at

Mivel a magyar nyelv használata weboldalak készítésénél nem triviális, érdemes bevezetőként ezzel a témával is foglalkoznunk.

Mivel ma, 2011-ben az UTF-8 karakterkódolás egyre dominánsabbnak (bár közel sem problémamentesnek) tekinthető, érdemes egyre inkább megismerni, még ha a korlátaival is kell még szembesülnünk.

Hodicska Gergely 2006-os nagyszerű cikke Karakterkódolási problémák kiküszöbölése címmel még nem az UTF-8-ról szól, de az alapelvek miatt mindenképpen érdemes elolvasni.

3.1.4. A MySQL konfigurálása, jogosultságkezelés

A MySQL legalapvetőbb konfigurációját XAMPP esetén a c:\xampp\mysql\bin\my.ini állomány szerkesztésével, majd a MySQL (újra)indításával érhetjük el.

Következzen néhány beállítás példaként.

Ezen a porton lesz elérhető a MySQL szerver:

port = 3306

Itt tárolódnak az adatbázisok:

datadir="C:/xampp/mysql/data"

Hova logolja a hibaüzeneteket:

3.1.3. A phpMyAdmin konfigurálása

XAMPP esetén a http://localhost/phpmyadmin címen tudjuk elérni a MySQL adatbázisok konfigurálására szolgáló adminisztrátori felületet. XAMPP esetén különlegesebb konfigurálásra nincs szükség. De ha mégis, akkor az xampp\phpMyAdmin\config.inc.php címen tudjuk megtenni.
Egy rövid példa elejéig nézzünk bele ebbe a PHP nyelvű kódba:

3.1.1. Az Apache konfigurálása

Az Apache webszerver legfontosabb konfigurációs állománya a httpd.conf. Ez XAMPP esetén az xampp/apache/conf/httpd.conf útvonalon érhető el. Ezt az állományt kell megnyitnunk egy programozói editorral, és szerkesztenünk. Az állomány elmentése után pedig újra kell indítanunk a webszervert, hogy a változtatások érvényesüljenek.

XAMPP esetén ezt az XAMPP Control Panel segítségével célszerű megoldani (7. ábra).

Nézzünk bele, hogyan is kell szerkesztenünk. Az állomány első sorai:

3.1. A szerver konfigurálása

Akár az 1.4.2 fejezetben bemutatott XAMPP-ot használjuk, akár Linux alapú szerverrel kell dolgoznunk, hasonló konfigurációs lépések megtételére lesz lehetőségünk és szükségünk. Saját gép esetén – rendszergazdai jogosultságokkal – nem okozhat problémát a szükséges konfigurációs lépések elvégzése. Más esetben (pl. megosztott, bérelt tárhelyszolgáltatás esetén) a rendszergazda, illetve szolgáltató tudja a szükséges lépéseket elvégezni.

A teljesség igénye nélkül nézzünk meg néhány fontosabb konfigurációs lehetőséget.

2.11. Fejrész

A head elem olyan információkat tartalmaz, amelyek a HTML dokumentum egészére vonatkoznak. A fejrész a base, link, meta, title, style és script tagokat tartalmazhatja.

A base elem az oldal relatív linkjeinek működésére lesz hatással. Ha nincs a base elem href tulajdonsága megjelölve, akkor a relatív hivatkozások az aktuális HTML fájl könyvtárához képest lesznek értelmezve. A href megadása esetén a megadott URL lesz az indulási hely.

2.10.1. HTML szintaxis

A form elem más űrlap elemeket tartalmaz. Ezek az űrlap elemek teszik lehetővé az adatbevitelt.

A leggyakrabban használt elem az input. A type tulajdonságával állítható be, hogy pontosan milyen adatbeviteli módot szeretnénk.

Szöveges mezők

A szöveges mezők lehetővé teszik, hogy betűkből, számokból, írásjelekből álló karaktersorozatot lehessen begépelni.

2.10. Űrlapok

Az űrlapokat arra használhatjuk, hogy különböző módokon lehetőséget adjunk a látogatónak visszajelzésre, vagyis adatok megadására.

2.9.2. Táblázatok formázása

A táblázatok formázására használhatóak a korábban már megismert szegély, háttér, térköz formázásokat igen gyakran használjuk. Itt csak néhány specialitásra térünk ki.

Szegélyek

A HTML border tulajdonság helyett általában a következő módon szoktuk a szegélyt formázni:

Oldalak